A 14 általános iskolás korú gyermek kezdetben a legközvetlenebb tájegység, a Szigetköz énekes hagyományaival ismerkedett meg, s közben a citerajáték alapelemeit sajátította el. A csoportos munka népszerûvé vált, egyre több tanuló kapcsolódott be a hagyományápolásba. A kezdeti daltanulás és a citerajáték további tevékenységekkel egészült ki. A tevékenységi körbe fokozatosan került bele a gyermekjátékok, gyermektáncok elsajátítása. A következõ idõszakban a magyar folklór új elemeként a jeles napi szokásokkal ismerkedtek meg a gyerekek. A hangszerállomány kiszélesedett az évek során, az elõadásokat a citera mellett fokozatosan kezdte színesíteni a furulya, doromb, nádsíp, okarina, tökduda, gardon, dob, tekerõlant, koboz. Ezáltal az elõadásmód rendkívül színessé és gazdaggá vált.

A Rezeda népzenei együttes már néhány éves mûködésével magára irányította a közfigyelmet s egyre több nyilvánosságot kapott. Mûsorait elõbb szûkebb környezetében, majd egyre szélesebb körben mutathatta be. Az országos minõsítõ rendszerben öt arany minõsítést szerzett a csoport, s megyéjében egyedüliként már három alkalommal kapta meg az Arany Páva kitüntetõ címet, valamint az országban az elsõk között nyerte el az Aranypáva Nagydíjat. A Vass Lajos Népzenei Verseny Kápát-medencei döntõjében ugyancsak három alkalommal (2001, 20002, 20006) Vass Lajos Nagydíjas lett. A zenekar kiemelkedõ kultúraterjesztõ tevékenységét Gyõr-Moson-Sopron Megye Közgyûlése 1997-ben Dr. Kovács Pál Közmuvelõdési-díjjal, 2006-ban a Kórusok és Zenekarok Szövetsége zenekari kategóriában KÓTA-díjjal ismerte el.

Az együttes gyakori résztvevõje hazai és külföldi fesztiváloknak, kulturális rendezvényeknek, méltóan képviselve a Kisalföld népzenei hagyományait. Magyarország minden zegzugát bejárta s a magyar népi kultúra követeként eljutott Ausztria minden tartományába, több ízben a Szlovák Köztársaságba , Olaszországba és Németországba, egy-egy alkalommal Lengyelországba, Svájcba, Liechtensteinbe, Dániába, a Cseh Köztársaságba , Írországba, valamint a tengeren túlra, Brazíliába. A Magyar Rádió és Magyar Televízió számos felvételt készített a zenekarral.

2000-ben a Magyar Millennium tiszteletére jelent meg az elsõ hanganyaguk a „Szívem szép rózsa” CD és hangkazetta formájában, majd a zenekar fennállásának 20. évében, 2007 elején újabb CD lemezt adtak ki „Hogy a világ vígadojzzon” címmel. Ezen kívül két népzenei válogatás (Tündérvilág, Daloló-muzsikáló Rábaköz) hanganyagának elkészítésénél mûködött közre a csoport, és több ismeretterjesztõ film zenéjét is a Rezeda játszotta fel.

A Rezeda Népzenei Együttes a térség legismertebb ifjúsági együttesei közé tartozik. Évenkénti 35-40 szereplésével fontos szerepet tölt be a magyar népi kultúra éltetésében. Ismeretterjesztõ célzatú elõadásaikon fontos szerepet szánnak a közös éneklés örömének és a magyar népi hangszerek jellemzõ sajátosságainak bemutatására. Szakmai eredményei és eddig végzett tevékenysége révén az együttesnek jelentos kisugárzó ereje van.

A zenekarból eddig két kisebb létszámú mûvészeti csoport nõtt ki. 2000-ben Gyõrött megalakult a Cserefa együttes, melynek tagjai az autentikus kereteket saját gondolataikkal kibõvítve játsszák a moldvai csángók zenéjét. Elõadásaiknak az eredetiség tisztelete mellett a moldvai zene sajátos értelmezése ad magával ragadó, egyedi ízt. Különleges hangzású zenét játszik a néhány éve együtt muzsikáló tekerõ, klarinét, citera, valamint dob összeállítású „Rezeda tekerõzenekar”, mely fõként dél-alföldi, illetve dunántúli népzenét szólaltat meg színes elõadásban.

2001-tõl az együttes fenntartója a Rezeda Népmûvészeti Egyesület. 2004 õszétõl a zenekar tagjai a Harmónia Mûvészeti Iskolával együttmûködve zeneiskolai tanulmányokat folytatnak, s a félévenkénti megmérettetést követõen vizsgaeredményeikrõl államilag elismert bizonyítványt kapnak.